A korábban megosztott fotókon és videókon egyértelműen látszik Nina térdén egy sérülés és a napokban insta oldalán ő is foglalkozott a témával, ezért arra gondoltam, hogy leírom, hogy mi történt vele. Az összefoglaló után, pedig megtekintetitek Nina legutóbbi írását és videóját a balesettel kapcsolatban.

Nina első terepmotoros élménye nem úgy sikerült, ahogy azt szerette volna. Egykerekezni próbált, majd elvesztette az irányítást, a motor felgyorsult, és elrepült. A jármű szerencsére nem rajta landolt, de amikor földet ért, az egyik lábára érkezett, egyenesen és a térde egyszerűen elpattant. Súlyos térdsélülést szenvedett, elszakadt a meniscusa és a keresztszalagja is, amelyet operációval próbáltak helyreállítani. Ebből a műtétből lábadozik a mai napig.

A videóból kiderült, hogy a rehabilitáció egyáltalán nem egy künnyű folyamat, sem fizikálisan, sem mentálisan. Meg kellett tanulnia türelmesnek lennie magával szemben, le kellett lassítania és teljesen újra kellett tanulnia járást is.

Örülök, hogy már nincs szükségem azokra a mankókra. Végre sikerült Christopher WALKen-t (sétálni) megtanulnom. Oké, dadjokes... viccet félretéve…

„Készülj fel”, ez egy hosszú videó és még hosszabb felirat. Utolsó.

Sokan a kommentekben azt kérdezik, hogy „mi történt”, „hogy vagy”, „mikor tudsz majd járni”, stb. Szeretek itt könnyed és vicces lenni. De amikor először megsérültem, Lindsey Vonn posztolt a térdműtétjéről, és ettől kevésbé éreztem magam egyedül. Úgy döntöttem én is megosztom tapasztalataimat, abban a reményben, hogy mások, akik hasonló helyzetben vannak, vigaszt találnak, vagy legalább tudják, mire számíthatnak a hosszú úton egy szakadt ACL, meniscus és az én esetemben egy tibia plateau törés felépülésében.

Ez szívás. Nem fogom megszépíteni. Néha az univerzum olyan üzenetet küld, amit nem igazán akarsz hallani. Az én esetemben az univerzum nem kért, hanem közölte, hogy lassítsak. Valakinek, aki „rendkívül független személynek” tartja magát, aki „mindig mozgásban lévő”, ez különösen nagy kihívást jelentett. Mozdulatlannak lenni és ennyire másokra támaszkodni egyáltalán nem volt könnyű. Segítséget kérni még nehezebb, de nem volt választásom. A barátaim elképesztő módon támogattak. Tudjátok, kik vagytok. Szívből köszönöm nektek. Mert az igazság az, hogy mindenki a fizikai fájdalomról beszél (és igen, rendkívül fájdalmas volt), de ritkán beszélnek a mentális terhekről. Tele voltam szorongással, amikor megsérültem, mert nem akartam „terhet jelenteni” vagy kellemetlenséget okozni bárkinek is. Nagyon küzdöttem a fejemben lévő hangos gondolatokkal, amelyek azt mondták, hogy „terhet jelentesz”. Még van min dolgoznom. Tanulom, hogy a közösség fontos. Nem tudunk mindent egyedül megoldani. A testem olyan sokáig mozdulatlan volt, hogy végre mozogni és lassan terhelni a lábamat, nagyon megváltoztatta a mentális állapotomat. Próbálok kedvesebb lenni magammal, emlékeztetni magam, hogy ez átmeneti és jobb lesz. Amióta elkezdtem járni és egy kicsit utazni, sokkal pozitívabbnak érzem magam, végre látom az alagút végén a fényt.

Egy egész hosszú cikket írtam képekkel, videókkal és egyéb információkkal a témáról. Ezt a Nináról szóló menüben az Érdekességek között találjátók. Ezen a linken rögtön el is érhetitek.

Ninának mielőbbi teljes gyógyulást és továbbra is sok erőt és kitartást kívánok!